(2023) Magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

A magyarságnak a 19. századig nem volt hivatalosan elismert, törvény által rögzített nemzeti himnusza. A katolikus magyarság a „Boldogasszony anyánk” és az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű éneket, míg a református felekezetűek a 90. zsoltárt („Tebenned bíztunk, eleitől fogva”) énekelték.

Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta hazafias költészetének legkiemelkedőbb remekét, a Hymnust, amely először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a’ Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, Kölcsey munkáinak első kötetében, 1832-ben már a szerző által adott alcímmel szerepelt.

1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Megzenésítésére, 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Hymnus megzenésítésére, amelyen Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének pályaműve nyerte el az első díjat.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.